Az egészség: EGÉSZ-ség...

Életem során megtanultam már, hogy véletlenek nincsenek. Tudom, hogy mindennek meg van a saját maga oka és üzenete. De mondhatnám azt is, hogy ha jól figyelünk a jelekre, akkor rájövünk, hogy mit is üzennek nekünk. A betegségek is ilyen üzenetek. Lelkünk üzenete, hogy valami nincs rendben a fizikai testünkkel.

Az egészség: EGÉSZ-ség – az egész létezéssel való harmónia. Harmóniában pedig akkor vagyunk, ha saját utunkat járjuk és energetikailag is egyensúlyban éljük az életünket.

Biztos megfigyelted már, hogy ha fáj valamid, akkor rosszabb kedved van és csak a fájdalommal vagy elfoglalva és igen nehezen tudsz odafigyelni arra amit, teszel. Ilyenkor az energia szint lecsökken, veszteségbe kerül.

A fájdalom jelentése nem más, mint erőteljes figyelmeztetés, hogy meghalljuk a test üzenetét, ugyanakkor lehetőség az átalakulásra.

Általában a fájdalom jelentkezésére bekapunk egy gyógyszert és már meg is oldódik minden.

 

De gondolkodjunk egy kicsit mélyebbre.

Mit is üzen olyankor, amikor fáj, a fejünk vagy azt mondjuk, hogy migrénem van?

Az én első kérdésem az lenne hozzád, hogy - min töröd annyira a fejed?

• Mert fejfájást kap az, aki fejtörést okoz magának, akinek a feszült gondolatoktól zúg a feje, aki túlzott intellektuális tevékenysége következtében problémákat teremt, ahelyett hogy azokat megoldaná. Aki állandóan ugyanazokat a gondolatokat forgatja magában, ne csodálkozzék, ha egyszer csak „túlforrósodik a vezeték”.
• A fejfájást többnyire kínzó feszültségérzés kíséri. Feszült állapotban vagyunk, melyet értelmünk segítségével kívánunk „agyon magyarázni”, megérteni vagy feldolgozni. Ugyanakkor felmerül a nyugtalanító érzés is, hogy valami nincs rendben, valamit meg kell oldanunk.
• A migrén sajátos oka a görcsös akaratban keresendő. Akiben nagyravágyása, a tökéletességre, sikerre és elismerésre való törekvése állandó feszültséget kelt, az ezt hamarosan testileg is érzékelni fogja.
• A fejfájás e szellemi megerőltetés egyenes következménye, ugyanakkor ürügyül szolgál a betegnek ahhoz, hogy kivonja magát a felelősség alól. Következésképp a fejfájás-migrén időről-időre olyan mértéket ölthet, hogy a betegtől „valójában semmiféle teljesítményt nem lehet elvárni”. A migrénes roham a beteg számára megkönnyíti, a valóság elöli menekülést, mentséget ad, hogy bizonyos feladatokat ne kelljen megoldania.

Összefoglalva:

A fejfájás arra utal, hogy gondolatilag stresszhelyzetbe hozom magam. Túl sokat tépelődöm, „töröm” a fejem. Ez különösen akkor okoz fájdalmat, ha egyébként gazdag érzelem világom van, de mégsem az érzelmeimre hallgatok, hanem a „fejem szerint élek”. Amennyiben érzelmeimet rövid gondolati pórázra fogom, minden bizonnyal feszült állapotba kerülök. Nem lenne szabad az érzéseimet gondolatilag állandóan visszatartanom.

A fejfájás, de különösen a migrén, annak a jele, hogy többet akarok, mint amire képes vagyok. nem felelek meg az önmagammal szemben támasztott követelményeknek, félek a kudarctól.

És hogy mit kellene tennünk?:

Fel kellene tennünk a kérdést magunknak: - Vajon túlzottan görcsösen törekszem az előbbre jutásra? Vagy makacs vagyok és fejjel megyek a falnak? Min töröm a fejem, és miért?

Gyakran előfordul, hogy amit az ember gondolatban helyesnek tart, illetve amit az életben megélni szeretne, ellentétben áll egymással, és a stresszhelyzetet épp e kettősség váltja ki. Következésképp inkább a belső irányításra hallgatva kellene élnünk, nem csupán a gondolkodásunk szerint. Gondolkodása alapján az ember gyakran nemet mond a körülményekre, ahelyett hogy igent mondana az életre, úgy, ahogy itt és most létezik.

Tudatosítani kellene önmagunkban, hogy „Én most élek, mégpedig oly módon, amilyen most vagyok, belső világomnak megfelelően élek, nem az elképzeléseim szerint, mely azt hajtogatja: Ezt nekem nem szabad megtennem, mert így és így kell viselkednem.” Aki eszményképeket hajszol, tulajdon valóságát tagadja meg. Fel kell hagynunk azzal, hogy mások elvárásai szerint éljünk, hiszen így csupán környezetünk ideális elképzeléseit próbáljuk megélni.

Az ember igenis képes megszabadítani magát önnön lényét megbéklyózó elképzelésektől, és végre szabad lehet – Önmaga számára szabad.